2014. április 18., péntek

Miért érdemes minőségi tenyészállatba beruházni?

Mezőgazdasági szolgáltatásaink során kitapasztaltuk, hogy leharcolt, 25 - 30 éve elavult gépekkel az élet kínlódás. Az ember reggeltől estig a mezőn van, megesik, hogy többet szereli a gépeit, mint amennyit dolgozik velük, profit meg sehol. Eközben meg folyamatosan megy a pénz üzemanyagra, pótalkatrészre és fizetésre. 

Láttuk, hogy a nyugati vállalkozások sikereik zömét a szüntelen kutatásnak és fejlesztésnek, valamint az egyre termelékenyebb műszaki megoldások megvásárlásának köszönhetik. Gépparkunkat ennek tudatában felújítottuk. A különbség minket is meglepett, nem csak a profit ugrott meg, de a gépeken dolgozók és az ügyfelek elégedettsége is hasonlóan pozitív irányt vett.

Tudtuk azt is, hogy a világ nálunk gazdagabb és sikeresebb vidékein nem csak a gépek tökéletesítésére költenek évente milliárd eurókat a gyártók, hanem a haszonállatok nemesítése és szelekciója is hasonló összegeket emészt fel. Ezek tudatában fogalmazódott meg bennünk a kérdés: Ha a gépek esetében a 25 - 30 éve elavult műszaki tartalom az életünket ennyire megnehezítette, akkor a juhállományunk esetében miért szerencsétlenkedünk még mindig 500-600 éve változatlan genetikai állománnyal? Másként fogalmazva, ha a modern gépek vásárlása igen jövedelmezőnek bizonyult, akkor miért nem csinálunk valami hasonlót a juhászatunkban? Sokan elmagyarázták, hogy mi miért van úgy jól, ahogy eddig volt, már cégen és családon belül is megoszlottak a vélemények, amikor egy heves vitában előugrott a mindent eldöntő és megmagyarázó hasonlat! 


Miközben a hét éves autót már kicsit öregecskének érzem, mi itt arról vitatkozunk, hogy mik a szekérrel való közlekedés előnyei? Hiszen szelektálatlan berke és szálas (cigája és gyimesi racka) állomány köré építeni a juhászatot manapság legalább annyira elhibázott, mint lovaskocsikból álló fuvarozási céget indítani. Aminek azért lennének vitathatatlan előnyei pl. nem kellene gázolajra költeni, nem lenne forgalmi- és útadó, nem fizetnénk biztosítást, nem futnánk radarba,  nem zavarnának a rossz utak, jogosítvánnyal nem rendelkező fogatosakat alkalmazhatnánk kevesebb fizetésért, a fogatosok munkaidőben bekaphatnának egy-két felest, ami emelné a munkamorált stb. De minél részletesebben bontottam ki a hasonlatot, annál nevetségesebbnek tűnt. Ma már értetlenül nézzük, hogy a juhászok többsége még mindig arra esküszik, ami a közlekedésben a szekerezésnek felel meg. Igaz, egyre több olyan gazdával is találkozunk, akik sikereinket vagy más hozzánk hasonló sikerét látva cselekvésre szánta el magát. Az idei Dorper F1 bárányaink után például feltűnően sok az érdeklődő. Írjon bizalommal a primipilatus@gmail.com e-mail címre vagy hívjon a 0745512910-es telefonszámon, ha Ön is egy jobb és jövedelmezőbb juhászatot szeretne.

2014. március 23., vasárnap

Miért a Primipilatus kft-től vegyen dorpert vagy dorper F1-et?

Primipilatus Jákob és Júda

1.    Mert a piacon elérhető és pénzért megvehető legjobb tenyészállatokat hozzuk be szerte Európából. Tenyészkosaink vagy Dél-afrikai Köztársaságból importált embriókból származó jószágok közvetlen leszármazottai, vagy rangos nemzetközi kiállításokon díjazott állatok, esetleg azok elsőrangú rokonai. A Primipilatus kft még soha nem vett 1000 eurónál olcsóbb felnőtt tenyészkost. Ez a minőség melletti elkötelezettség Romániában páratlan. Sokan árulnak dorpereket, de nagyon sok állatnak kétes az eredete, nyugaton vágóállat kategóriába sorolt jószágokat hoznak be Romániába, tenyészállat címen és tenyészállat áron. Ne engedje, hogy csupán a dorper fajta/márkanév elvakítsa! Fajtán belül is óriásiak a különbségek, mint ahogy az A3-as és az A8-as Audi is „Audi eladó” címszóval kerül be az apróhirdetésbe vagy az 1974-ben és a 2014-ben gyártott Volkswagen Golfból is csak a „VW Golf eladó” felhívást látjuk meg először. A különbséget szükségtelen magyarázni.

2.    Mert mi nem juhokat árulunk, hanem visszatérő ügyfeleket keresünk. A Primipilatus kft vagyonát és legszebb sikereit a mezőgazdasági szolgáltatások területén szerezte. Itt tanultuk meg, hogy az ügyfelek hűsége és elégedettsége elengedhetetlen a sikerhez. Éppen ezért a mi célunk nem az, hogy egy bárányt a lehető legdrágábban eladjunk, hanem az, hogy minden ügyfelünk sikerként élje meg a velünk való együttműködést és senki ne bánja meg, hogy a Primipilatustól vásárolt dorpereket vagy dorper F1-et. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy elégedett vevő jó, ha egy-két másik vevőt hoz a cégnek, de egy csalódott vásárló 100 potenciális vevőt is elriaszt. Különösen igaz ez a Facebook és blogok korában.

3.    Mert nálunk a pénze egyszerűen többet ér! Hiszen a mi tenyészállataink értékének csupán 15%-ért most megkaphatja genetikai értékük 50%-át, ha dorper F1 bárányainkból vásárol.


4.    Mert ránk hosszútávon számíthat! Mivel az Ön nálunk elköltött pénzéből mi nem luxusautót veszünk vagy villákat és nyaralót építünk, hanem felkutatjuk Európa legjobb eladó dorpereit, megvesszük, és Romániában tenyésztésbe fogjuk őket, ezzel biztosítva azt, hogy állományunk minősége mindig utcahosszal a konkurencia előtt legyen, és Ön a kétely mindenféle nyűge nélkül mondhassa, a Primipilatustól vett dorper a legjobb elérhető minőséget nyújtja. Ha Ön is sikerre vezetőnek találja ezt a minőségre, elégedett ügyfelekre és egymás sikereiből kölcsönösen építkező üzleti modellt, akkor írjon bizalommal a primipilatus@gmail.com e-mail címre vagy keressen a 0745512910-es telefonszámon. Örömmel válaszolunk kérdéseire.

2014. március 21., péntek

Miért a dorper húsjuhfajta mellett döntöttünk?

ROLO - a dorpertenyésztés egyik világsztárja. Tulajdonos: Hoeksplaas DS
A suffolk és ile de france fajtákkal való próbálkozások, a tartásban tapasztalt nehézségek, a bárány és tenyészállat értékesítésére vonatkozó adatok, a valamint a romániai tartási viszonyok alapos vizsgálata után jutottunk arra a következtetésre, hogy a dorper az a húsjuh fajta, amely a Romániában elterjedt tartási rendszerekben potenciálisan a legkevesebb munkával a legtöbb hasznot hozhatja.
Döntésünk indoklását röviden így foglalhatnánk össze: ellentétben a többi húshasznú fajtával, a dorper extenzív, nagy nyájakban való tartás mellett, sokszor kisült legelőkön legelve, sok gyaloglás mellett is meghökkentő súlygyarapodást produkál. Mindez szüntelen piaci igény teremt a minőségi dorper tenyészállatok és a dorperrel keresztezett (F1) állomány iránt.

De mindezt miért és hogyan?

A válasz a fajta eredetében keresendő. A dorper a Dél-afrikai Köztársaságban tenyésztették ki a dorset horn és a feketefejű perzsa fajták felhasználásával, épp a fent leírt tenyészcélokat tartva szem előtt, valamint azért, hogy a száraz évszakban csonttá száradó legelőket hasznosíthassák. Fontos szempont volt még a szaporaság, illetve az aszezonális ivarzás. Az utóbbi évek száraz nyaraival a hátunk mögött a dorper fajtaleírása olyan volt, mintha mi magunk fogalmaztuk volna meg elvárásainkat.
Csupán levegőtől azonban a dorper sem hízik, kellett valami trükk, amivel több húst tud termelni a silány legelőkön. Erre a problémára rögtön két megoldást is hoztak a korai tenyésztők. Az egyik a dorper fűnyírószerű legelési szokása: ami előtte van, azt lelegeli, nem válogat, nem szálal, nem bóklászik és nem hagy kórót.
A másik, hogy a dorper a szőrös/vedlőgyapjas juhok csoportjába tartozik, meleg klímán inkább szőrt növeszt, mint gyapjút és vedlik, mint a kecske. Tisztafajban tartva nyírást nem igényel!

De, hogy lesz ebből hús?

A Primipilatus kft dorperei (Jákob és Júda) - Székelyudvarhely (2013)
A képlet egyszerű, a 92%-ban fehérjéből álló gyapjú előállítása kétszer annyi energiát igényel, mint a jóval nagyobb víztartalmú húsé. Tehát, ugyanabból a mennyiségű tápanyagból, amiből a többi fajta 2-3 kg gyapjút állít elő, amivel a mi viszonyaink közt csak kár és kínlódás van, a dorper 5-6 kg húst állít elő és megszabadít a nyírás nyűgétől.
Bár a dorper határozottan húshasznú fajta, nagy szaporasága és az ultraextenzív tartási viszonyok között a bárányok gyors megerősödésének szükségessége miatt, tenyésztésekor a jó tejelő képességre és a nagyon erős anyai ösztönök rögzítésre különösen odafigyeltek.


És miért nem a suffolk?

Primipilatus Júda  - profilból gyapjú nélkül - Székelyudvarhely (2013)
Így utólag szinte csak mosolygunk, hogy sokáig a suffolk fajta fele próbáltunk elmozdulni. Félreértés ne essék, a suffolk-ot továbbra is nagyszerű fajtának tartjuk. Anyaállataink többségében is 25% suffolk vér van. Megfelelő helyről vett tenyészállatokkal kiváló eredményeket lehet elérni a suffolk-kal, de a mi viszonyaink között mindez (különösen a tisztafajban való tartás) túl sok erőfeszítést igényelt volna.
Röviden összefoglalva: a suffolk-ot intenzív, gabona alapú hizlalásra és álomdúsra vetett, széltől védett (körbefalazott) legelőkön való kiscsoportos tartásra tenyésztették ki az esős Anglia síkságain. Hacsak lehet, a romániai juhtartás ennek szöges ellentéte, extenzív, ősgyepen való hízlalásra alapul, nagy nyájakban legeltetve, a bárányhizlalás kritikus hónapjaiban egyre szárazabb legelőkkel. Meghatározó juhászataink meg jellemzően domb és hegyvidéken vannak. Ezzel szemben a dorper extenzív, nagy nyájakban való tartás mellett, sokszor kisült legelőkön legelve, sok gyaloglás mellett is meghökkentő súlygyarapodást produkál. A fent leírt megfigyeléseinket a tenyészállataink iránti egyre növekvő érdeklődés naponta igazolja. Bár 10 éve még szinte teljesen ismeretlen volt, ma a dorper a legdinamikusabban növekvő egyedszámú húsjuh fajta Romániában, de talán egész Európában is. Bizonyára jó okuk van a juhászoknak, hogy a szakmában szinte példátlanul ennyire gyors szemléletváltásra szánták rá magukat.

Papíron és szóban egyébként a legtöbb fajtának könnyű jónak tűnni. Mi mindenkit arra biztatunk, hogy jöjjön el, nézze meg bárányainkat, a tartási körülményeket és a mérlegelési eredményeket. A döntést úgyis Önöknek kell meghozni, de mi úgy érezzük, hogy a látogatást követően sokkal könnyebb lesz. Lépjen velünk kapcsolatba a primipilatus@gmail.com e-mail címen vagy a 0745512910-es telefonszámon.

2013. október 12., szombat

Reykjavík - Izland 2012

Reykjavíkot nehéz klasszikus értelemben fővárosként felfogni, akként megélni vagy akár csak annak érezni.  A város hol gyermekdeden mókás, hol reménytelenül vidékies, hol meglepően nemzetközi, máshol meg zavaróan amerikai. Hangulatában egyedülálló és a modern építészet formanyelvét, funkcionalitását még sehol máshol nem éreztem ennyire harmónikusnak, ennyire természetesen és könnyedén befogadhatónak. Azóta még jobban megviselnek azok látványterrorista elemek, amelyekkel szeretett országunkat a szerényhátterű megrendelők a korlátolt képességű építészeinkkel karöltve teletűzdelték.

Ha aprópénzre vesszük a dolgokat, akkor Reykjavík számos világrekordot tudhat magáénak, mint pl. itt a legnagyobb az egy főre eső hangszerboltok száma, vagy a legnagyobb arányban itt használnak megújuló energiát a város működtetésében.

Az óvodások ismét megszerezték valamelyik festékgyár teljes árnyalathibás készletét!

Ezt a hullámbádogot meg egyszerűen képtelenség úgy megmunkálni, hogy nekem tetszedjen. Ebből van a belváros kb 60 százaléka
Kreativitásért,  hiedelmekért, gyapjúért, lóért és halért még vagy ezer évig nem kell a szomszédba menniük. Persze komoly hajtóerő, hogy gyakorlatilag nincs is szomszéd, ahová menni lehetne.

A város legrégebbi és az óváros legimpozánsabb épülete. Börtönnek épült, ma a kormány/miniszterelnöki hivatal székel benne. Sok helyi szerint a lényeg változatlan, továbbra is az ország legsúlyosabb bűnözőinek ad otthont. 

A villanegyed még tartogat 1 - 2 kellemes meglepetést. Az előtérben az országban látott legmagasabb és legvastagabb fák közül néhány. Komoly versenyhátrány ez egy hajós népnek. Állítólag, régen ez is másképp volt...
24 óra napfény

Mit ér a szabadság szabad gondolatok nélkül?
Vegamót, a város legjobb étterme. A málna koktél páratlan! A black death (fekete halál) nevű helyi italt humán fogyasztásra nem javasoljuk.

Ez az áfonyás báránysült sem volt rossz, egy retró Amerika étteremben.

Valami Amerika

Érkezés a kikötőbe


A partiőrség hajója, háttérben az operaházzal. Az operaház stúdió termei és hangmérnökei majdnem ingyen állnak a helyi zenészek rendelkezésére. Az üveg és obszidián (vulkáni üveg) épületnek még kívülről is 100 arca és hangulata van. Sajnos, egyetlen előadásra sem sikerült bejutni!



Hallgrímskirkja evangélikus templom. Leif Ericson, Amerika (Vinland) felfedezőjével az előtérben. A vegytiszta beton épületet kicsit szokni kell.
De gyorsan barátságossá válik.
A kinti kételyekből a templombelsőben már csak a nyugalom marad.
És ez az orgona, sok milliós városok katedrálisai irigylik (szerintem).
Talán ez volt a fallosz múzeum legértékelhetőbb darabja. A gyűjteményt inkább bárgyúnak találtuk, mint átfogónak vagy kulturálisan sokszínűnek. A világon az egyetlen ilyen múzeum. Véleményünk egybevág az angol királynőével: nem ördögtől való, de lenne mit csiszolni rajta.

Egy bálna trófea

A zacsilámpaernyőknél már tudtuk, nem egyezik az ízlséünk. A gyűjteménynek nincs humán egyedtől származó darabja, de már három felajánlás is van, a donorok halála esetén a múzeum tematikájába illő testrészeik itt kerülenek kiállításra. A gyűjteménynek része a Rotterdami Vagina Múzeum ajándéka is....

Az eurózóna válságából is látják a kiutat!





Hű bárányaik egyike ide is elkísért. http://www.vegamot.is/English/

2013. szeptember 7., szombat

Újra fizet az APIA!

300 millió euró előleg kifizetését kezdte meg az APIA szeptember 5-én. A kifizetések a hegyvidéki támogatás (211), az agrár-környezetgazdálkodási csomagok (214) és az egyéb hátrányos helyzetű területekre (212) vonatkozó támogatások max 75%-áig terjed. Részletek:http://www.apia.org.ro/comunicate_presa/CP_Plati%20Axa%20II_03.09.2013.pdf

A mezőgazdasági gyorshírek közzétételét (aktivitásunk hiányában) blogunktól átvette a Primipilatus kft hivatalos facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Primipilatus-ltd/440072759412196?hc_location=stream 

Csak lájkolni kell az oldalt és mindenki újra megkapja a rövid infókat a vonatkozó linkekkel.

Mi meg hamarosan jelentkezünk néhány ultibeszámolóval, hiszen a még a 2012-es izlandi kalandokkal is adósok vagyunk, pedig lassan a 2013-as Peru-Bolívia is csak múló emlék.


2012. december 4., kedd

Rendezett birtokviszonyokat a falvakon!


Konfúciusz óta tudjuk, hogy: "Tudni, hogy mi a helyes, és nem aképpen cselekedni, a legnagyobb gyávaság.".  Ezzel a meggyőződéssel tesszük meg az első nyilvános lépést, hogy felhívjuk a községi és megyei vezetők figyelmét a probléma súlyosságára. Elhatározásunkban az egyre szaporodó jó példák száma is megerősített. Ezek a követendő példák mutatják, hogy ott, ahol valóban belátták a rendezett birtokviszonyok és a gazdasági életképesség közötti erős összefüggést, helyi emberek elhatározásából, helyi költségvetésből, a helyi emberek közreműködésével, mindenki hasznára meg lehetett oldani nemcsak a naprakész telekkönyvet, de még a tagosítást is.

Ezek, a szinte kizárólag helyi erőforrásokra támaszkodó, példák alapján úgy gondoljuk, hogy azokban a községekben ahol a birtokviszonyok rendezése még nem történt meg vagy nincs a prioritási lista legelső helyén az okok a következők lehetnek:

1) Tudatlanság, vagyis a helyi döntéshozók nem ismerték fel a naprakész telekkönyv fontosságát. Ezt hivatott orvosolni a most induló tájékoztatókampány.

2) Gyávaság, ahol a döntéshozók belátták, hogy a telekkönyvvel igazolható magántulajdon a gazdasági élet alapja, de ugyanakkor azt is tudják, hogy a birtokviszonyok rendezése összetett feladat, amit honi viszonyok mellett nem lehet megoldani néhány irodai csetepaté vagy néhány szavazatvesztés nélkül. Nekik adjon bátorítást Konfúciusz fenti mondása.

3) Területbitorlás, ahol a községi döntéshozók és hangulatkeltők közül kellően sokan érdekeltek a jelenlegi zavaros helyzet fenntartásában, legfőképp azért, hogy mások jogos tulajdonát, ingyen és bérmentve sokszor a tulajdonos tudta nélkül használják. Ezek ellen minden közösség, minden egyes becsületes tagjának kötelessége legalább apró, de konkrét lépéseket tenni.

Értékelésünk szerint, a székelyföldi birtokviszonyok rendezetlensége súlyosan meggyengítette a magántulajdon biztonságát. A jelenlegi helyzet egyértelműen a jogbitorlóknak és a zavarosban halászóknak kedvez és már középtávon a közösségek teljes széteséshez vezethet. Ezt a bejegyzésünket tájékoztatónak és figyelemfelkeltőnek szánjuk egy minden bizonnyal elhúzódó regionális kampányban. Szeretnénk, ha minél többen megosztanák és beszélnének róla.

Meggyőződésünk, hogy a pontos parcellahatárok és a naprakész telekkönyv hiánya az egyik fő oka a vidéki ingatlanok nyomott árainak. Bár a bejegyzésben főként vállalkozói és közösségfejlesztési szemszögből próbálom megvilágítani a problémát, egyértelmű, hogy a jelenlegi állapotok leginkább szenvedő alanyai a talajt és jövőt vesztett vidéki lakosok és vársora költözött örököseik. Tudom, hogy sokan pazaroltak el hónapokat az életükből ügyintézéssel és költöttek súlyos összegeket arra, hogy telekkönyvileg tiszta, eladható állapotba hozzák alacsony értékű vidéki ingatlanjukat. Az Ő megosztásaikra is számítok! 

A problémát a következőképpen  vázolhatnánk:

Rendezett birtokviszonyok nélkül nincs jogbiztonság, jogbiztonság nélkül nincs beruházás, beruházás nélkül nincs munkahely, munkahely nélkül nincs megélhetés. Ahol pedig nincs megélhetés onnan az emberek elmennek. Ahonnan pedig a tenni akaró és tenni képes emberek elmennek, ott egyszerűen nincs jövő!


A székelyföldi falvak többségében tapasztalható tulajdonjogi anarchiában a magánszektor működésképtelen  és nem tudja ellátni társadalmi feladatát a közösség életben tartásához.  Nem lehet jól fizetett munkahelyeket teremteni olyan körülmények között, ahol tulajdonjog tisztázatlansága miatt a helyi vállalkozók nem kapnak építkezési engedélyt. Mert végleges telekkönyv nélkül nem lehet egy jelenleg mezőgazdasági területet ipari területté nyilváníttatni  hogy arra üzemet, raktárat, istállót vagy bármi egyéb hasznos dolgot építeni lehessen. A területek rendezetlensége olyan fokú bizonytalanságot eredményez, ami a legtöbb józan gondolkodású embert eltántorítja a további fejlesztési beruházásoktól. Pl. inkább vesz egy városi tömbházlakást, amelyből biztos jövedelme származik, minthogy kibővítse vidéki kisüzeme épületét, hiszen esetenként az épület alatti telek 5 különböző gazda vagy azok örököseinek tulajdona! A fejlesztési beruházások és bővítések elmaradása pedig versenyképtelenné tette ezeknek a területeknek a vállalkozóit.

A mostani birtokviszonyok mellett képtelenség számottevő működőtőkét vonzani a területre, hiszen egy felelősségteljes partner szemében tárgyalásképtelen az a helyi üzletember, akinek üzleti tevékenységének nagy része, az esetlegesen külföldi beruházó szemében, érthetetlenül ingatag szokásjogon alapul.

Ha sikerül, akár csak egy kilkk erejéig is cselekvésre bírni legalább egy töredékét mindazoknak, akik sérelmeikkel és panaszaikkal az utóbbi 1-2 évben megkerestek, akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. Gondolkodom rajta, hogy jogász barátaim segítségével elkészítünk egy szabvány kérvényt, amit bárki kitölthet és leadhat azoknál az önkormányzatoknál, ahol a birtokviszonyok rendezetlensége miatt valamilyen hátrányt szenved(ett). Meggyőződésem, hogy kellő számú írott, jogilag megalapozott kérvény már sok polgármestert és helyi tanácsot fog cselekvésre ösztönözni, hiszen egy adott ponton egyszerűbb lesz megoldani a problémát, mint olcsó kifogásokat írott válasszá formálni és ezekkel ingerelni a választókat.

Amint köztudott, azok az önkormányzatok, ahol a megoldást keresték, már évek óta megtalálták. Azok az önkormányzatok, ahol a helyi döntéshozók a kifogásokat keresték, nos mit mondjak, ők is megtalálták azokat. Csupán annyi a különbség, hogy húsz év elteltével és számos követendő példa láttán az utóbbiakra kicsit sem vagyunk kíváncsiak.


2012. október 27., szombat

www.primipilatus.ro - honlapunk elkészült

., és a honlappal együtt minden tevékenységünk, új arculatot, formát és keretet kapott.

Ennél több magyarázatra, bemutatóra vagy öntömjénezésre nem is lenne szükség. A honlap on-line van, elérhető, gyors mint a villám, egyszerű mint egy tál leves, és mégis mutatós akár egy komondor. 

Így gondoljuk mi, de természetesen készek vagyunk apróbb módosításokat eszközölni, felhasználói sugallatra, és örömmel fogadjuk bárki racionálisan megindokolt jobbítási javaslatát.

Mint szinte mindennek amit csinálunk, a honlapnak is el kellett töltenie kb. egy évet a fiókban, át kellett esnie a: van-e rá pénz, kell-e ez nekünk, és a mi hasznunk lehet belőle kéréseken,  tántorognia egy keveset a szemetes szélén. Majd amikor nem nagyon volt rá pénz és még annyira sem volt idő végső formába önteni az eddigi piszkozatokat, na akkor jöttünk rá, hogy KELL EZ NEKÜNK,

www.primipilatus.ro

 hogy jó honlap kell, mert utáljuk a középszerűséget és kiborít a sok barkácsmunka, amivel nap mint nap találkozunk, online és a valóságban egyaránt.


Már volt több jó ajánlatunk, a piszok olcsótól az a kissé túlárazottig. Egyikről sem éreztük azt, hogy ne lenne jó, mindenkinek volt egy két meggyőző projekt a tarsolyában, de teljesen egyik sem győzött meg. Végül augusztus 15-én kerültünk kapcsolatba a Gingerpen design stúdiótól Kirmaier Gáborral, akit (vagy legalább a nővérét) ismernem kellett volna a gimiből, de mégsem. 

Munkamódszerében az tetszett a leginkább, hogy érdekelte, hogy mit miért és hogyan csinálunk, mi az értelme a működésünknek, van-e társadalmi haszna a munkánknak stb. A közös munka alatt soha nem éreztem, hogy én lennék az egyszerű paraszt vagy a vidéki kisvállalkozó, Ő meg magasan képzett fővárosi látványtervező, aki majd jól megmondja nekem, hogy mi a téma és nekem pont úgy lesz jó.  Ez már önmagában egy élmény volt a sok faragatlan megjegyzés után, amibe az elmúlt 8 évben gazdálkodóként sikerült belefutni.  

Annak ellenére, hogy a honlapunk náluk mellékszálon futó projekt volt, minden részlete maximális figyelmet kapott. Ha javítást kértem, javította. Ha ki szerettem volna próbálni egy új beállítást, pikkpakk elkészült. Ha hülyeséget kértem, szólt, hogy gondoljam meg. Így reszelgettük a honlapot esténként a skype-on amíg mindketten elégedettek nem lettünk az eredménnyel.
http://www.gingerpen.com
A honlap román nyelvű változatát Ferencz Tímea fordította. Ez is határidőre elkészült, pontos ,összeszedett munka volt. Egy-két szakkifejezés picit kifogott rajta, de 15 perc finomhangolást követően már mehetett is honlapra. A magyar szöveg korrektúrájával szintén sokat dobott a honlap színvonalán.

Nagyon feldob, hogy végre volt egy többszereplős projektünk, földrajzilag szétszórt, egymást alig vagy egyáltalán nem ismerő emberekkel, ahol mégis mindenki tudta és tette a dolgát. Több ilyen emberrel, mint Gábor és Timi, bizonyára jobb, boldogabb és hatékonyabb országban élnénk, ahol a fiatalok közt a fő téma nem a kivándorlás lenne...

Mi meg kicsit nagyobb lbizakodással vágunk neki, az év utolsó nagyobb kezdeményezésének, a székhelyünk környezetének rendezéséhez.