Apróbirtok: Kosvásár

Sosem volt számunkra kérdéses, hogy a hazai juhállomány jelentős javításra szorul. Mi is, mint több más gazda, egy központi elképzelés/szervezés, érdemi tenyésztői szervezetek, a mai piaci helyzetet és az ország adottságait tükröző tudományos útmutatók hiányában a tapogatózás útjára tévedtünk.

Bár ismereteink, nemzetközi kapcsolataik és letisztult elképzelésünk arról, hogy mit is akarunk és hogyan kiváló pozíciót biztosítottak a továbblépéshez, mi sem kerülhettük az általános állapotok szülte nyavalyákat.

Szomorúan tapasztaltuk, hogy birka tenyésztés nem létezik, esetleg szaporítás vagy tartás, az Állami Állatnemesítő Ügynökség (ANARZ) 3 munkatársa is képtelen volt elmondani a kolozsvári AGRARIA-n, hogy pontosan mivel is foglalkoznak. Ezt azóta sikerült megtudni, de maradjunk annyiban, hogy birka ügyben nem sok minden köthető a nevükhöz.

Kereskedőt szintén nehéz találni, kupecet annál inkább. Ezekkel igen szórakoztató, de annál haszontalanabb beszélgetéseket folytathat a vevő. Nem ismerik a fajtákat, a fajták előnyeit és hátrányait, hozzáértő ember számára nehezen értelmezhető és homályos fogalmakkal dobálóznak. Nekik minden fekete pofájú juh suffolk, ha a suffolk nem érdekel, akkor német fekete fejű húsjuh, egyszóval lehetetlen volt bármi konkrétabbat kiszedni belőlük annál, hogy a kínált portéka az országban a legjobb, a legjobb áron, természetesen faj juhok (bár nem tudni milyen fajták), vastaghátúak, kemények és minimum 2 bárány várható utánuk. Ezzel az újabb sebhellyel az arcán meg is kértük a székely becsületet, hogy állna a sarokba, amíg az óra véget ér.

Így vetettük vigyázó szemünket a juhtémában mindig példaértékű államok, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság tenyésztői szervezeteire és kereskedő házaira. Az általunk keresett fajták közül végül a hampshire down-ra kaptunk csábító ajánlatot. Angliából importált, új-zélandi vérvonalból származó, bevizsgált tenyészállat kb. 1000 eurós vételáron. Sajnos, a pénzügyi prioritások változásával le kellett tennünk erről az elképzelésünkről, de reméljük, hogy jövőre sikerül szerezni hasonlóan jó kosokat.

Az elképzeléseink és a lehetőségeink közötti kompromisszum eredményeként a fajtatiszta tenyészállatok helyett a keresztezett állományban próbáltunk valami ígéreteset találni. Alaposabb utánajárással bizonyára magángazdáknál is lehetett volna jót kapni, de mi már nagyon belefáradtunk a sok mellébeszélésbe. Először a Régeni Kutatóállomást és Juhnemesítő Központot kerestük meg. Ők német fekete fejű húsjuh és cigája keresztezéseket kínáltak. Az AGRARIA-n láttunk is néhány nagyon szép példányt az állományukból. Az árak jók voltak (700 lej/kos), és a német feketefejű fajta rokonsága hampshire down-nal közelebb vitt volna a középtávú céljainkhoz. Azonban az igazgató fellengzős stílusa és folyamatos hetvenkedése gyorsan elbátorított.

Végül Bákói Kutatóállomás és Juhnemesítő Központ jelentette a megoldást. Itt ile de france és cigája keverékeket, illetve fajtatiszta cigája kosokat lehet venni 600-700 lejért. Bár maga az állomás csak árnyéka egykori önmagának, mégis csupa pozitív élményről számolhatok be. Kedvesen, tisztességtudóan fogadtak, érdeklődtek az állományunk, terveink felől. Az állatok, ha nem is kiugróan jók, de elvárásainknak megfeleltek, jól fejlettek és erősen hordozzák a nemesítésre használt francia fajta jellegzetességeit. A szállítási okmányokat, gyorsan és pontosan állították ki, a 60-as éveiben járó igazgató pedig egyszemélyben döntötte meg a többségi nemzetről, és a kommunizmus levitézlett harcosairól alkotott negatív sztereotípiákat. A 2 másodfüves ile de france mellé, vettünk még 1 cigája-suffolk utódot is, inkább kíváncsiságból, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Egyelőre örülünk és elégedettek vagyunk a vásárral. A végső verdiktet majd a 2012 - áprilisi mérlegelés után mondjuk ki.

Hamarosan jelentkezünk 1 gyakorlatias útmutatóval arról, mire is kell figyelni annak, aki szintén kosvásárra adja a fejét.

Néhány kép: